2,1 százalékos lehetett a magyar GDP visszaesése a negyedik negyedévben a harmadik negyedévi 1,5 százalék után - vélik a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők. A tavalyi évben összességében 1,5 százalékos lehetett a visszaesés, az idei évre átlagosan stagnálást várnak. Még 2014-ben is csak halvány, 1 százalék körüli ütemben indulhat meg a növekedés.

Ha a KSH csütörtökön az elemzők által várt számokat publikál az utolsó negyedéves GDP-adatokról, akkor a magyar gazdaság már a recesszió negyedik negyedévét taposhatta tavaly év végén. Sőt az utolsó negyedévre a visszaesés még mélyülhetett is. Az 1995-től rendelkezésre álló adatok szerint a 2008–2009-es válság idején volt ennél hosszabban tartó recesszió, akkor öt negyedéven át tartott. Ugyanakkor ahogy a lenti ábrán is látható, a 2012. évi négy recessziós negyedévet három stagnálás közeli negyedév előzte meg.

Lefulladtak a húzó motorok

A rosszabb negyedik negyedévi teljesítményre utaltak az elmúlt időszakban megjelent havi adatok is. A korábban vártnál gyengébb ipari, illetve exportteljesítményt jelző adatok jelentek meg. Emellett továbbra is gyenge maradt a kiskereskedelmi forgalom, októberben és novemberben gyorsuló visszaeséssel. Az építőipar sem mutatott javulást. Mindezek alapján a negyedik negyedév a tavalyi év leggyengébb negyede lehetett, így összességében mélyülhetett a recesszió - jelzik a CIB elemzői.

Ráadásul a növekedés fő motorja, a feldolgozóipar is esni kezdett az utóbbi hónapokban, mivel az autógyártás nem tudta már ellensúlyozni a más területen mutatkozó visszaesést, különösen, ami az elektronikai cikkek terén jelentkezett, mondja Ambrus Gábor, a 4Cast szófiai elemzője. A szolgáltatószektor a fiskális megszorításoktól szenved, a munkaerőpiac gyenge, ami visszafogja a fogyasztást, és gyenge a hitelezési aktivitás is.

Az építőipar az egyetlen, amely némi pozitív meglepetést tudott okozni a negyedik negyedéves teljesítményben Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője szerint –, ez mérsékelhette a beruházási aktivitás esését, ugyanakkor ahhoz kevés, hogy ellensúlyt képezzen.

Pislákoló kilábalás

Az üzleti indikátorok (különösen Németország felől) ugyanakkor arra mutatnak, hogy 2013 első negyedévében már jöhet javulás az export terén, miközben bizonytalan, hogy meddig tarthat a pozitív trend, teszi hozzá Gárgyán Eszter. Összességében sok függ attól, mélyül-e az eurózóna válsága, vagy a megoldás felé halad.

A tavalyi év egészében 1,5%-os lehetett a visszaesés az elemzői konszenzus szerint.

Ez túlnyomórészt a 113 éve nem látott aszálynak, a vártnál hosszabb és mélyebb euróövezeti adósságválságnak, a nemzetközi okostelefon-verseny hazánkban gyártó/bérgyártató szereplőinek (főleg Nokia) drámai visszaesésének köszönhető, amit a kormányzati intézkedések és a bizalomhiány csak felerősíthetett, véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Csak az aszály önmagában kb. 1 százalékponttal ronthatta a tavalyi GDP-t, így anélkül a recesszió az euróövezeti átlagnak felelt volna meg az elemző szerint.

Az első negyedév kilátásai szerencsére már kissé jobbak, vélik az Erste elemzői: az iparban némi javulás valószínű az autóipari termelés élénkülése miatt. Az egész évet tekintve pedig a mezőgazdaság is talán jobban teljesíthet a tavalyi nagyon gyászos év után, miközben a költségvetési szigor sem fogja már annyira rányomni a bélyegét a gazdaságra, mint a 2011-es lazítást követő erőteljes kiigazítás 2012-ben. Ennek ellenére a bővülés meglehetősen visszafogott lehet negyedévről negyedévre, az éves index pedig a második félévben lehet csak pluszos. A kormány rezsicsökkentő politikája pedig inkább csak az inflációt csökkentheti rövidtávon, de nem fogja várhatóan nagyon meghúzni a fogyasztást.

Hasonlóan vélekednek a CIB elemzői is, 2013-ban minimális növekedést mutathat a GDP, de az első negyedév még negatív teljesítményt hozhat. A külső (elsősorban német) konjunkturális hatások a második félévben adhatnak érdemi támaszt a növekedésnek.

Suppan Gergely szerint már az idei első negyedévben véget érhet a technikai értelemben vett recesszió, mivel az ipari termelés az év elején éles fordulatot vehet, miután a Suzuki visszatért a kétműszakos termeléshez, a Mercedes elkezdte a CLA gyártását, valamint februárban elindul a termelés a GM szentgotthárdi motorgyárában is. A kilátásokra nézve biztató Suppan szerint a német bizalmi indexek javulása, valamint az ipari új rendelésállomány novemberi meredek megugrása.

Az elemző szerint idén még 0,4%-kal mérséklődhet a háztartások fogyasztása, de az év során fokozatosan stabilizálódhat a fogyasztás. A bérek és a nyugdíjak vásárlóereje szerény mértékben növekedhet a minimálbér és a nyugdíjak infláció feletti növelésének, valamint a szuperbruttó kivezetésnek hatására. A reáljövedelem növekedése azonban részben a háztartások további mérlegkiigazítását segítheti. A beruházások visszaesése lassabb ütemben folytatódik, amit részben az EU által finanszírozott beruházások enyhíthetnek. A hitelezés fordulatára még nem lehet számítani, azonban a lakásépítések idén elérhetik mélypontjukat, de érdemi fellendülés a következő években sem várható.

Stagnálássá soványodott az idei növekedés

Az elemzők összességében a gazdaság stagnálására vagy kisebb visszaesésére számítanak 2013-ban.

Az egy évvel ezelőtti felmérésünkben az elemzők még 1,5 százalékos növekedést vártak 2013-ra, ami negyedévről negyedévre 0 százalékká soványodott, ahogy napvilágra kerültek az aktuális gazdasági adatok, információk.

Választásokra készülve jöhet az élénkítés

Idén a kormányzati politika egyre inkább készül a 2014-es választásokra, ami elhozhatja a fordulatot a kiskereskedelmi forgalom évek óta tartó csökkenő trendjében véli Gabler Gergely, az Equilor elemzője. Ezt főként a jelentős rezsicsökkentő lépéseken keresztül érheti el a kabinet, hiszen ezzel növeli az egyéb cikkekre költhető szabad lakossági jövedelmet. E lépések negatív hatásai (pl. halasztott beruházások csak a későbbi években jelenhetnek meg). Ezen felül jó esélyt látnak az elemzők arra, hogy nyáron az Európai Bizottság megszüntesse a Magyarországgal szemben folyó túlzott-deficit eljárást, ami további – a választások előtt megvalósuló – kormányzati költekezést hozhat, szintén segítve a GDP növekedését. E tényezők 2013-ban mérsékelten, 2014-ben pedig erőteljesebben érvényesülhetnek, így idén limitált, jövőre viszont már jelentősebb gazdasági növekedést is várhatunk.

Ellenben kockázatot jelenthet az idei GDP-re az export vártnál gyengébb teljesítménye, mely az euróövezeti és német gazdasági folyamatok függvénye. További kockázatot jelent, ha a túlzott deficit eljárás megszüntetése érdekében az EU további költségvetési kiigazításokat vár el, amiket a kabinet meg is lépne.

Forrás: Portfolio.hu, 2013. február 11.

Mikor volt utoljára ilyen hosszú recesszió?

A mai ipari termelési adattal már szinte teljesen biztosra vehető, hogy tavaly az utolsó negyedévben is recesszióban maradt a magyar gazdaság. Mikor voltunk utoljára ilyen hosszú gazdasági visszaesésben?

2012 eleje óta folyamatosan csökken a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest. A recesszió feltételét már bőven teljesítettük, hiszen ahhoz "csak" két egymást követő negyedévben kell zsugorodni, mi pedig négynél járunk. Megnéztük, hogy volt-e ilyen hosszú recessziós szakasz korábban Magyarországon.

Volt, nem is olyan régen: a 2008-2009-es globális pénzügyi válságban az eladósodott magyar gazdaság súlyos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. Ebben az időszakban öt egymást követő negyedévben regisztrált gazdasági visszaesést a KSH. Ezt megelőzően sem kell sokat keresni recessziós periódust, hiszen a 2006-os választásokra olyan katasztrofális állapotba került a költségvetés, hogy azt csak egy órási megszorító csomaggal sikerült úgy-ahogy rendbe rakni.

A költségvetési kiigazítások egyébként nem csak ezt a recessziós időszakot jellemezték, hanem a későbbieket is. A pénzügyi válság időszakában a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány volt kénytelen újabb és újabb egyensúlyjavító intézkedéseket bevezetni, 2012-2013-ra vonatkozóan (a Széll Kálmán terv 1-től a tavaly novemberi extra adókig) kilenc Matolcsy-csomagot tudunk megszámolni. Igaz, 2011-ben viszont kifejezetten élénkítő volt a fiskális politika.

Ezt megelőzően messzebbre nyúlik a következő recessziós időszak. A 90-es évek második felétől 2006-ig ugyanis a kedvező nemzetközi környezet és az eladósodás tartósította a gazdasági növekedést. A Bokros csomag által előidézett recesszió pontos idejét nem is tudjuk felmérni, ugyanis a jelenlegi módszertannal csak 1995 második negyedévétől látunk negyedéves számokat. Annyit tudunk, hogy legalább három negyedévig tartott a gazdasági visszaesés, de mivel az akkori kiigazítás márciusban indult, valószínű, hogy 3-4 negyedévnél nem volt hosszabb a recesszió.

Vagyis a mostani visszaesési időszak nem a leghosszabb a rendszerváltozás utáni gazdaságtörténetben, de még lehet az. Ehhez az is elég lehet, hogy a KSH kissé módosítsa a 2011-es szezonálisan igazított számokat. Akkor ugyanis a második fél évben csak egészen minimális változást (0,1-0,1 százalékot) regisztrált a hivatal, és ezek a mutatók szoktak azért mozogni az idő előrehaladtával. Ebből is látszik, hogy a mostani időszaknak van egy olyan sajátossága, ami a korábbi visszaeséseket nem jellemzi: már a tényleges zsugorodás előtt is nagyon szenvedett a gazdaság. (Ha 2011 második negyedévétől számolnánk a recessziót, már a hetedik negyedévnél tartanánk.) Korábban azt láthattuk, hogy a recessziós időszakok előtt és után viszonylag gyors fellendülés volt a jellemző - ez valószínűleg annak volt köszönhető, hogy a recessziós sokk mellett érvényesülni tudott a magas potenciális növekedés.

Ezzel kapcsolatban egyöntetű az a vélemény, hogy most már a potenciális növekedésünk nagyon alacsony (1% körüli), így kérdés, hogy a fellendülés ezúttal is tud-e olyan gyors lenni, mint a megelőző években. 2013 első negyedévében az újabb költségvetési kiigazítások fékezhetik a gazdaságot. Így az ipar feltámadásában reménykedhetünk, hogy ne nyúljon el még egy negyedévre a recesszió. Amivel már – holtversenyben a 2008-09-es válsággal – a leghosszabb recessziós időszakot könyvelhetnénk el. Amennyiben a vállalatok megadóztatására támaszkodó kiigazítás növekedési hatása nagyobb lesz, akkor a második fél évre húzódhat át a fellendülés, ez esetben pedig akár ötnél is több negyedévben számolhatnánk gazdasági visszaesést.

Forrás: Portfolio.hu, 2013. február 7.