Véresen komoly

Magyarországon nem is duális, hanem hármas szerkezetű gazdaság alakult ki, ahol lényegében csak a közép-magyarországi régió tudott felzárkózni az uniós átlaghoz, miközben erre még azok a megyék sem képesek tartósan, ahol meghatározó a külföldi tőke jelenléte. A leszakadást az autópálya-fejlesztések és az uniós források aránytalan elosztása is fokozza.

A magyar gazdaság növekedése amiatt nem tud érdemben gyorsulni, hogy míg a tempósan fejlődő Közép-Magyarország az EU régióinak hetedik leggyorsabb növekedését produkálja, addig a többi hat hazai régióból négy leszakadóban van az uniós átlagtól – véli Lengyel Imre, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának tanára. A magyar gazdaság EU-átlag körüli növekedését egyoldalúan a főváros és vonzáskörzete generálja, így félrevezető csak az országos átlagokból kiindulni, mert azok rossz diagnózisokhoz vezetnek. Lengyel az idei közgazdász vándorgyűlés területfejlesztési szekcióülésén elmondta: az országos gazdaságfejlesztési politikák azért nem érik el céljukat, mert homogén országra kifejlesztett modellen alapulnak, nem vesznek figyelembe magyar sajátosságokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy területi különbség a világon mindenütt van, az eltérő növekedési tempó természetes, sőt, az országnak hatékonysági szempontból jó is lehet a belső mobilitás és migráció.

Garantálja a leszakadást a közlekedési hálózatunk

Budapest és vonzáskörzetének nemkívánatos túlsúlyát a hazai gazdaságban a sugárirányú, egyközpontú közlekedésfejlesztés is növeli, illetve garantálja a vidék leszakadását. Az autópályafejlesztések révén egyrészt az amúgy is erősebb fővárosi cégek számára könnyebbé elérhetőbbé váltak a vidéki piacok, így ki tudják szorítani a helyi vállalkozásokat. Másrészt hasonlóan jártak a logisztikai fejlesztések is: mire elértek a gyorsforgalmi utak az ország távolabbi városaiba, addigra kiépültek az M0 körgyűrű mentén a logisztikai szolgáltató bázisok, megpecsételve a hasonló vidéki tervek sorsát. Mindemellett a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési támogatásokból is főként a fővárosi cégek részesülnek, ráadásul – amint azt egy hozzászóló megfogalmazta – nem ritka, hogy egy budapesti vállalkozás csak azért nyit vidéki telephelyet, hogy az ott elérhető szubvenciókra is pályázhasson.

Messze az átlag felett

Tavalyelőtt az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP az EU-átlag 105,9 százalékán állt Közép-Magyarországon, miközben négy régió 40 százalék körüli értéket produkált (a Dunántúl felfelé lóg ki a sorból, de ott is jelentős a lemaradás az uniós átlagtól). A közép-magyarországi régió más szempontból is messze az országos átlag és főleg a többi régió adatait meghaladó mutatókat produkál: ez a helyzet a foglalkoztatottsági ráta és a felsőfokú végzettségűek aránya terén is. A 25-64 éves korosztályban 2011-ben például 30,9 százalék volt a diplomások aránya, szemben a 21 százalékos országos átlaggal, illetve a többi régió 15-18 százalék közötti értékeivel, valamint a 22,4 százalékos EU-átlaggal. Utóbbi kapcsán Lengyel megjegyezte: Magyarországon legfeljebb bizonyos szakmákban lehet túlképzésről beszélni.

Magyarországon a területi egyenlőtlenségek továbbra is jelentősek és nem csökkennek, az ország duális térszerkezete, területhasználata és térszervezése nem támogatja a gazdasági fejlődést – ismerte el Salamin Géza, a Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője is. Előadásából kiderült, hogy a kabinet a leszakadt térségeket átfogó vidékpolitikával kötné vissza az ország társadalmi-gazdasági vérkeringésébe. Ezt a vidéki települések, falvak, tanyák fejlesztése, gazdasági létalapjuk megerősítésével, a vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztésével, foglalkoztatási szerepének növelésével, a vidéki munkaerő, különösen az értelmiség megmaradásának és megtelepedésének támogatásával képzelik el. A kormány fejlesztési céljai között szerepel a vidéki városok közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztése – ezt mutatja az alábbi ábra:

A multik sem adnak lendületet a vidéknek

Lengyel szavai szerint még a vidéki városokban megtelepült külföldi iparvállalatok sem hoznak tartós gyógyírt. Ahogyan az a következő két ábrán is látszik, bár voltak kiugrások a nagyobb külföldi befektetések kapcsán, az egyes megyékben az egy főre jutó GDP nem tudott tartósan növekedő pályára kerülni, többségük számára csak vágyálom a felzárkózás az EU-átlaghoz. Ezt jól jelzi, hogy még Győr-Moson-Sopron megyében is bőven az uniós átlag 80 százaléka alatt van az egy főre jutó GDP. Ezzel a gonddal Magyarország egyébként nincs egyedül: a régió volt szocialista országaiban szintén a főváros körzetére koncentrálódik a növekedés. A Magyarországon letelepedett külföldi termelővállalatok kapcsán megjegyezte: miután többségükben nem a magyarországi beszállítókra támaszkodnak, multiplikátorhatásuk gyenge, tartós növekedésélénkítő, tovagyűrűző hatásuk nemigen van.

Vitatkozott ezzel a megállapítással Rechnitzer János, a győri Széchenyi István Egyetem tanára. Szerinte az elmúlt kétszáz évben mindig a külföldi tőke indította be a magyar gazdaságot. Ha a külföldi tőke jelenlétét a gazdaság-, az oktatás- és a foglalkoztatáspolitika megfelelően ki tudja használni, akkor jelentkezhetnek a hosszútávú pozitív hatások. Egyetértett viszont azzal, hogy egyre jobban erősödnek a regionális különbségek, a leszakadás határozottan jelen van. Rechnitzer szerint a hazai régiók foglalkoztatást és munkatermelékenységet tekintve a rendkívüli módon leszakadóak között vannak a térségbeli országok között is. Ez a leszakadás ráadásul egyre erősebben fedi le a vidéki területeket, Kelet-Magyarország szinte teljesen elesett. Megjegyezte: a rendszerváltás óta állandóan változik a területi politika, annak intézményei, valamint folyamatosan változnak a fejlesztési súlypontok is.

Nagy versenyben Béccsel és Pozsonnyal

Rechnitzer felhívta a figyelmet arra, hogy a határon túli területekkel elindult egyfajta együttműködés, de ezek – ahogyan az a következő ábrán is látszik – szigetszerűek, Budapest és körzetének jelentős túlsúlyával. Utóbbi egyébként komoly versenytársakkal kerülhet szembe, hiszen nincs túl messze Pozsony térsége, amely a 2009-es adatok alapján az EU 5. legfejlettebb régiójának számít. A szlovák főváros agglomerációja lassan elér Győrig, tömegközlekedési hálózata Mosonmagyaróvárig, továbbá ismert jelenség a szlovák állampolgárok magyarországi, határközeli településekre történő áttelepülése is. Emellett Bécs – amely az EU 9. legfejlettebb régiója – erősen vágyik a közép-kelet-európai centrum szerepére, vagyis a térségbeli fővárosok erős versenyben működnek.

Budapestnek nagyon komoly versenytársai vannak, Bécsbe, Pozsonyba települnek a regionális irányítóközpontok. Ugyanerre utalt felszólalásában egy fejvadász is, aki a HBLF pénzügyi csúcstalálkozóján azt kérdezve Cséfalvay Zoltántól, az NGM államtitkárától, hogy a kormány mit kíván tenni Magyarország pozíciójának megerősítéséért. Amint arról beszámoltunk, Cséfalvay lényegében kikerülte a választ, ugyanis a szolgáltatóközpontok idevonzásáról beszélt, holott azok messze nem azonosak a regionális cégközpontokkal.

Túlcsorduló Budapest

Az igazi gondot Magyarországon az okozza, hogy hármas szerkezetű gazdaság alakult ki - vélekedett Lengyel Imre. A főváros fejlett és szolgáltatás alapú, ám ezeket a szolgáltatásokat alacsony exporthányad mellett alapvetően a belső piacnak nyújtja, miközben a kisvárosi térségek FDI-vezéreltek és az alacsony hazai beszállítói hányad miatt alig kötődnek a magyar gazdasághoz, avagy csak hazai piacra dolgoznak. A gazdaságfejlesztési pályázatok ráadásul az amúgy is sikeresebb régióknak kedveznek – ezen a téren Budapest elszívó ereje kiemelkedően nagy, torz a forráselosztás, a növekedésben nem hasznosulnak a pénzek. A helyzet orvoslására Lengyel szerint alulról szerveződő, a térségek lehetőségeihez igazodó ágazati fejlesztéspolitikára volna szükség. Az egész ország gazdasági növekedését segítené, ha Budapest a szolgáltatásexportban erősítene, vidéken pedig újraiparosítás menne végbe. A vidék fejlődéséhez a főváros fejlődése, annak túlcsorduló hatása is kell, nincs értelme tehát Budapest-vidék ellentétről beszélni, ám ezt a jelenlegi uniós gazdaságpolitika nem segíti.

Ádám Viktor

Forrás: Napi Gazdaság, 2013. október 7.