Miféle válság? Nagy-Britannia 100 legnagyobb cégénél (FTSE-100) több mint 30 százalékkal nőtt a vezetők fizetése – tudósít a Daily Mail. Az igazgatók és az átlagmunkások keresete között 15 000 százalékos szakadék tátong.
a Konzervatív Párt korábbi pénztárnoka áll, aki ma az Icap brókercéget vezeti, és tavaly 23,7 millió fontot keresett | Az egész világon jól ismert Tesco és a Marks&Spencer vezetői átlagosan 3,5 millió fontot (szerény egymilliárd forint) vihettek haza, ez azonban eltörpül a vegyipari Reckitt Benckiser (mely többek között a Nurofen, a Cillit Bang és a Vanish márkákat birtokolja) feje, Bart Becht mellett, aki már 17,7 millióból (5,5 milliárd forint) gazdálkodhat, de ez még mindig kevés az Xstrata nevű bányaipari cég igazgatója, Mick Davies mellett, akinek 21,2 millió font (6,5 milliárd forint) üti a markát évente. Az igazi nagyágyút azonban természetesen a bankszektorban találjuk: a fizetések királya Michael Spencer, korábban a toryk pénztárosa, aki jelenleg évi 23,7 milliót (7,4 milliárd) zsebel be az Icap nevű tőzsdecég élén. Összességében 32 százalékkal emelkedtek a vezetői fizetések 2009 és 2010 között, derül ki a felmérésből, melyet két tanácsadói cég, az MM&K és a Manifest készített. Az FTSE-100 cégek értéke ezzel szemben csupán 9 százalékkal nőtt. A tőzsde nagyrészt helyreállt a válság legmélyebb pontja óta, a krach előtti értéket azonban továbbra sem közelíti meg. A pénzügyi gondok kezdete előtt 6700-as értéket is mutatott az FTSE-100 index, mely 2009 áprilisán állította be a negatív csúcsot, 3460 ponttal. Jelenleg ez a szám 6000 körül mozog. A jelentés az adatokat elemezve megállapítja, „kevés kapcsolat fedezhető fel a bérezés és a cégek teljesítménye, vagy a részvények értéke között”. Az elmúlt 12 évben a fizetések négyszeresére emelkedtek, a cégek értéke azonban jórészt változatlan maradt. Egyedül az átlagos dolgozók kompenzációja változott – általában negatív irányba. |
A kutatók leírják, a nagyobb cégeknél általában többlépcsős, bonyolult jutalmazási rendszerek ösztönzik jó teljesítményre a vezetőket – ezek azonban a legtöbbször úgy vannak megalkotva, hogy „még a legjelentéktelenebb eredményért is jelentős bónusz jár, nem csupán a kiemelkedő munkavégzésért”. Ezzel együtt az elemzők azt is megjegyzik, az utóbbi időben a hosszú távú ösztönzőcsomagok helyett újra általánossá válik az éves jutalmazás rendszere, ez a gyakorlat pedig „sokban hasonlít ahhoz, melyet az összeomlás előtt követtek a vállalatok”, és egyesek szerint a válság egyik kiváltó oka lehetett.
A jelentés problémaként említi, hogy a fizetési bizottságok általában képtelenek megőrizni függetlenségüket, szerepük csupán annyi, hogy vezetői nyomásra jóváhagyják az eléjük tett fizetésemelési csomagokat. Ha a trend folytatódik, a részvényesek előbb-utóbb szót fognak emelni ellene – jósolja a két tanácsadó cég. Az első lázadás már meg is történt: a HSBC londoni székhelyű bankóriás részvényeseinek ötöde a múlt heti általános gyűlésen kemény szavakkal ítélte el és nem is szavazta meg az újabb vezetői fizetésemelést.
Kovács N. László
Forrás: Magyar Nemzet via Daily Mail, 2011. május 30.
